A temetkezési vállalkozó egy lakótelepen lakott, egy négyszintes házban, pont olyan négyszintes házban, amiben Benedek is lakott, tőle 40 méterre. Kisvállalkozó volt, amolyan családi vállalkozást vezetett. Ezt jelezte, hogy a temetői kocsit is a lakhelye előtt tartotta. Nem volt hol máshol. Egy kicsit bizarr látvány volt, különösen, hogy ezt a kocsit használta más célokra is, pl. bevásárlásra. Dehát végülis meg lehet szokni.
Egyszer azonban a saját épületéből az egyik lakó neheztelni kezdett, hogy igencsak kellemetlen, hogy a temetői kocsi ott áll a ház előtt minden éjszaka, s emiatt rossz érzései vannak. A temetkezési vállalkozó ezért hát attól a naptól kezdve átállt a kocsival a szomszéd ház, Benedekék háza elé.
Többen tiltakoztak az eljárás ellen. Volt aki beszélt is az illetővel, de ő hajthatatlan maradt. Szerinte joga van bárhová parkolni, s persze ebben jogi értelemben teljesen igaza is volt. Kijelentette, hogy babonaság félni egy kocsitől. Arra a felvetésre, hogy ha ezt így látja, akkor miért nem parkol a saját épülete elé, nem reagált.
Benedek babonás volt, s nem szégyellte ezt. Tapasztalatból tudta, hogy ilyen esetben vitázni értelmetlen. Először kitett egy cédulát a kocsira “parkolj máshová!” szöveggel, az ablaktisztító alá helyezve. Nem használt. Másnap ismét odatette ugyanazt a szöveget, de odaragasztva kissé. Ez sem használt. Aztán harmadnap leeresztette éjszaka a halottas kocsi kerekeit. De másnap megint odaállt a kocsi. Így negyedik nap jött a gumik felvágása. Ez használt, a vállalkozó elkezdett újra a saját háza elé parkolni.
No comments:
Post a Comment