Tuesday, January 1, 2013

Az igazi határáttörő

Elnézést, hatalmas tévedés történt, Ez az 501. poszt, az 500. itt van:

*


Bunkó Barnabás vagyok. Régóta olvasom a Hatátáttörő Blogot, így hát most megosztom veletek saját sikertörténetemet.

A békéscsabai Békés Csaba Tudományegyetemen végeztem bakterológia-balneológia szakon, majd kommunikáció-ebédjegy szakirányon specializáltam. Szakdolgozatomat "A vasúti dolgozók és a nagyméretű tengeri emlősök ebédelési szokásainak összevetése" címmel írtam. Bár brumma brummarum cum urso minősítéssel végeztem, sehol sem tudtam munkát kapni, kiderült: ez a nyomorult ország nem akarja alkalmazni a magasan képzett bakterológus-balneológus szakembereket!

Végül elhelyezkedtem az M217-es autópályán, a büdöspasztfalvai leágazásnál egy gyorsétteremben, mint junior konyhamenedzser (én vágtam félbe a mirelit zsemléket). A fizetés nagyon kevés volt, csak az volt jó, hogy járt a pénz mellé napi egy zsemle, egy műanyag pohárnyi ásványvíz és korlátlan kecsap-fogyasztás.

Öt hónap után hányingerem lett a kecsaptól, így eldöntöttem: külföldön próbálok szerencsét. Nyelvtudásom volt: a diplomához eleve kellett két nyelvvizsga. Én eszperantó és cigány nyelvből tettem le a középfokút. Így hát derűvel gondoltam az elkövetkezendő boldog külföldi létezésemre.

Bár még sosem szavaztam - mert hülyeség -, magamat eleve politikai menekültnek tekintem, mert iszonyúan utálom a Gyurcsányt és az Orbánt és mindenki mást, akinek a pofáját a tévéhíradóban gyakran mutatják. Tulajdonképpen mindenki mást is utálok, akinek nálam több pénze van. Ez még nagyobb erőt adott, hogy határáttörő legyek.

Először Genfbe mentem, a Genfi-tóban állítólag vannak édesvízi minibálnák, így biztosan kell nekik balneológus is. Majdnem alkalmaztak is, de kiderült, tudni kell Svájc valamelyik hivatalos nyelvén vagy angolul. Ezt én iszonyú diszkriminációnak éreztem! Dühömben elhagytam Svájcot és azóta is bojkottálom a svájci csokit.

Szerencsére kapóra jött egy norvégiai ajánlat. A neten olvastam egy hirdetést, hogy nyelvtudás, szaktudás és munkatapasztalat nélkül keresnek betanított munkásokat egy norvégiai olajtoronyra, havi 15 ezer eurós fizetéssel. A munka marha nehéz és veszélyes: napi másfél órát kell dolgozni, s közben az ember majdnem megsüketül a hullámzástól, ezért fizetnek ilyen sokat. Az egyetlen feltétel az volt a hirdetésben, hogy a küldjem el a CV-met és 500 eurót a balekatveres@gmail.com címre, ez az olajfúró világcég magyar képviselőjének a személyes email-címe! Elküldtem, azóta se szóltak. Arra gondolok sírva, szinte biztos, hogy átvertek!

olajmunka

A hirdetés, amire jelentkeztem


Végül amikor már szinte minden megtakarított pénzem elfogyott, egy haverom kisegített. Ő évek óta Angliában él, East Sheepshire megyében, Shitborough városkában egy ottani gyorsétteremben dolgozik mint senior takarító menedzser. Mondta, hogy lenne állás nekem, különösen, hogy van már gyorséttermi tapasztalatom.

Azóta itt élem dolgos napjaimat. A környék békés, csak kéthetente vannak zavargások, melyeken a helyi karibi muszlim közösség tagjai összeverik a helyi közép-afrikai hindu közösség tagjait és fordítva, közben leamortizálva a városközpontot. Sikerült jó lakást találni, hatan bérlünk közösen egy szükséglakást a várostól alig 150 km-re.

A legnagyobb problémám, hogy a mai napig nem tudok bankszámlát nyitni. A bank csak U785-ös igazolás ellenében nyitna bankszámlát, az U785-höz viszont F532 kell, aminek pedig a feltétele az R412, csakhát R412 meg nem váltható ki U785 felmutatása nélkül.

Időnként kínoz a honvágy, ezt csak az enyhíti, hogy telefonom háttérképén egy kuvasz van, szájában egy túrórudival.

6 comments:

  1. kedves bunko nem irod a vegen most mit csinalsz a te vegzetsegeddelmeg kellnezned melyikorszag keres ilye specialis tudast amerika szereti azilyen tudasuakat de tudni kellangolulmeg kell nezned nem e keresnek ijet mind te.

    ReplyDelete